Pari Lujsz - Világosságot!

Az Archivtextúra blog legtöbb bejegyzése eddig az anyai ágon erdélyi-örmény felmenőim életéhez kapcsolódik. Érdekes népség ez az erdélyi- vagy magyar-örmény. Ahogyan az ember megnézi a családi fotó archivumot, egy-egy kép olyan, mintha valamikor a 20-as években egy amerikai szeszcsempész banda tagjait mutatná. Sűrű, fekete haj, sötét, nagy szemek, amelyek szúrósan néznek. Mindezek ellenére, a valóságban szorgalmasak, barátságosak, vendégszerető és Istenfélő emberek ők, akiknek élete közepén a család áll.

Dávid István és családja

De milyen is az örmény karácsony és újév? Milyen az örmény vendégfogadás? Ezeknek járunk ez alkalommal utána, segítségül hívva, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, Erdélyi örmény konyha, fűszerezve című nagyszerű könyvét. Persze néhány karácsonyra való finomság receptjével kiegészítve, hogy lehessen próbálkozni!

Örmény vendégfogadás

Az erdélyi örmény az étkezés megkezdésekor jó étvágyat (páriáhorzsák) kíván, az első pohár bor kiürítéséhez a szerencsét és egészséget (dolváth jev árohcsutyun), máskor csak a jó egészséget (pári árohcsutyun) kifejezést használja.

Az örmény egyik legszebb tulajdonsága a vendégszeretet. Ha délelőtt jön a vendég, megkínálja szilva-, vagy seprőpálnikával. A délután jött vendéget is asztalhoz ültetik, ezerféle "jó"-ból áll az uzsonna. Alig foglalt helyet a vendég az örmény háznál, rögtön hozza a szíves házi asszony, ízletes csemegéit.

A bukovinai örmény vendégét az ismert Dáláuzi-val és dáktákhálvá-val, vagy cháthámejki-val (sáfránnyal és mézzel készített pogácsa) kinálja, a magyar-örmény ezt a süteményt chátlámá-nak mondja és a poharas pánkó tésztájából készíti, melytől csak alakban különbözik. Csak ha evett-ivott a vendég, akkor hallgatja végig kívánalmait, mégpedig keleti türelemmel - a háziúr.

A magyarörmény rendszerint bőségben él. Jó asztalt tart, de nem él a hasának. Ha vendégséget ad, nincs vége-hossza a sok ételnek, mindig a család körében eszik. Sok az örmény ételek közt a csemege. Az örmény asszony jól főz, és ízletesen tálal, az étkeket jól meg tudja választani és az összeillesztésre is kiváló figyelmet fordít. A legtöbb örmény asszony ő maga főz: megtanította az anyja, mielőtt férjhez ment volna. Ha tart is szakácsnőt, ő kormányozza azt. A háztartásban inkább fényűző az örmény, mint fukar.

naponként háromszor eszik, reggel, délben, este. A reggeli rendesen kávé (szereti a kávét, ő honosította meg Európában), az ebéd három és a vacsora két tál ételből áll. Két éléskamrája is van: egyikben tartják a befőtteket, ízeket, aszalt neműeket (paszuly, borsó, lencse), a másikban a szalonnát, sonkát, füstölt húst, füstölt száraz kolbászt, szalámit, zsírt. A télire eltett és ágyásra rakott gyümölcsöt, zöldséget, a hordóban savanyított káposztát, az ecetes uborkát, a szőlőlevet, bort a pincében tartják.

Az iszákosság szenvedélye köztük nincs elterjedve. Minden örménynek van bora, itala a háznál. A vasárnap délutánját, néhány társával együtt kertjében tölti el az örmény, énekelve, zenélve. Az örmények legkedvesebb itala a bor. Úgy tartják, hogy a bor az örmény talaj terménye: Noé ültetett Örményországban szőlőt. Az ég áldotta borból ivott ő, miután lejött a hegyről, az Ararátról.

Az ebéd hallal vagy sajttal kezdődik. A bor soha nem hiányzik az asztalról. Ebéd előtt a gyermek fennhangon elmondja a Miatyánk-ot és a Dsáságészezhukh-ot, az asztali imádságot és étel után a Liuthiun-t. Miután összegyűltek a vendégek, ételt-italt hordanak körül: a nőket édes itallal és gyümölcs-befőttel kínálják. Ez az igazi örmény különlegesség egy háznál sem hiányozhat. Ezután kávét vagy teát hoznak süteménnyel. Hoz a háziasszony a hiányzó vendégek -így nevezik az otthon maradt gyermekeket- számára is valamit: ez a mázá, ami befőttből és gyümölcsből áll. A gyermekek tudják, hogy a mázából nekik is hoznak, azért türelmetlenül várják a szülők hazajövetelét.

Kevesen tudják ma már azt is, hogy a jellegzetesen közép-európainak tartott diós, mákos patkó vagy kalács, amit az utóbbi időkben "bájgli"-nak neveznek, az örmények tepsijében látta meg a napvilágot, de egy kicsikét másképpen! Az biztos, hogy sokkal több dióval és mákkal, mint a mai bájglik.

Dédapám, Dávid István (elöl, balra) és öccse, Mihály (jobb szélen) és családjaik

Az örmény karácsony

Az örmény volt az első nép, amely államvallásként felvette a kereszténységet, már Krisztus után 301-ben. A karácsonyt és az Új évet nem azon a napon ünneplik, mint mi Magyarországon, mert a keleti örmények, éppen úgy, mint a görögök, nem a Gergely féle, hanem az úgynevezett júliánuszi naptárral élnek. Ez a naptár 12 nappal tér el a miénktől. E szerint a karácsony ünnepe január 6-ra esik. Örményországban hiányzik a karácsonyfa, amely nálunk az ünnepet széppé teszi.

A karácsonyt 14 napi böjt előzi meg, ezért az általánosan ismert újév is böjti napra esik, ez azonban az úgynevezett gazdag böjt. A kenyeret a legjobb lisztből sütik és ánissal hintik be. A leves helyett kompótot esznek. Rizs és mazsolával töltött káposzta (dolma) a főeledel.

Az év utolsó napja emléknap. Az újév nem éjjel 12-kor kezdődik, hanem reggel, midőn egymásnak jó reggelt kívánnak (Pari Lujsz - Világosságot). A gyermekek újév napján ajándékokat kapnak. Leginkább gozinagh-ot csinálnak, Erdélyben az örményeknél ez a csemege dáláuzi néven ismeretes (receptjét lásd lentebb). Ezzel kínálják meg az újév köszöntőket. Reggeli sötétben az új ruhába öltözött gyermekek atyjuk hívására a folyópartra mennek. Itt imádkoznak, azután az atya bemárt egy darab kenyeret néhányszor a vízbe, egy kis üveget teletölt vízzel, és hazasietnek. Az anya ünneplőben elébük megy, boldog újévet kívánnak egymásnak (Snorhavor nor dári), és megcsókolják egymást. Most az atya kiosztja a szentelt kenyeret és a vizet, előhozzák a gozinaghot és a többi csemegét. Jönnek a rokonok, és együtt mennek templomba. A templomban az ünnep előestéjén nagy sürgés-forgás van, a pap tálcát tart a kezében, cédulák vannak rajta, egyiken himár (balga), a másikon imasdun (eszes, bölcs) áll. Az imasdunt választók ministrálhatnak egyházi ruhában, kezükben gyertyát tartva az oltár előtt állhatnak. Mielőtt a család eltávoznék a templomból, a családapa idegeneket és utasokat hív meg asztalához. Cél, hogy mindenki családiasan, otthonosan érezze magát.

Másnap, Jézus megkeresztelésének ünnepén a folyó jegén sátrat csinálnak. Ennek Jordán a neve. A polgárok saját házi zászlóik alatt vesznek részt a körmeneten. Az ifjak felfegyverkezve és lóháton mennek ki. Mikor vége az ünnepnek, kilövik fegyvereiket és a körmenet visszaindul.

Karácsony napjának egyik legszebb szokása a házszentelés. Mély szimbolikus értelme van. Illő, hogy a karácsonykor földre szálló Üdvözítő szentelt hajlékot találjon. A szertartást a pap két ministránssal végzi. A házban egy asztalra a legszebb tálba vizet készítenek. Mellette áll két égő gyertya. A pap bevonul a szobába. Eléneklik a Lujs i Iusa kezdetű karácsonyi sárágán-t (örmény egyházi ének), utána az Úr Jézus keresztelésére vonatkozó Szt. Máté evangélium III. fejezetének 1-17 versét olvassa fel a pap. A Megerdi Christos sárágán éneklése mellett kis kézi keresztjét belemártja a vízbe, ezzel megszenteli az egész házat. A családtagok mindannyian megcsókolják a kis keresztet.
Házszenteléskor a kötelező adomány az alma volt. manapság mindenki az anyagi erejéhez mérten ad a szertartást végző papnak. Valóban senki nem dolgozik az ünnep előtt és alatt.

karácsony éjjelén a lány kimegy a kapuba, az első arra jövő férfinek fején átdob egy darabka kenyeret (más feljegyzések szerint almacsutkát), azután megkérdezi, hogy hívják és mi a foglalkozása, így megtudhatja jövendőbelije nevét és foglalkozását.

Erdélyben az örmény gyermekek karácsony napján reggel és az ünnep előestéjén házról-házra jártak és kántáltak. Az Üdvözítő születésére énekelték:

"Sír a Jézus, mert nincs pólyája,
Vág (a Szűz Anya) ruhájából és abba pólyálja...
Adjátok a kántálásért járó pénzemet, hogy dolgomra menjek."

Azt tartja a néphit, hogy az állatok, karácsony éjjelén beszélni tudnak. És ha valaki elrejtőzik az istállóban, csodálatos történeteket tudhat meg a kis Jézusról. Jutalmul adta ezt a képességet a jó Isten az állatoknak, mert a betlehemi szent éjszakán leheletükkel melengették az Isteni Gyermeket.
A férfiak meglátogatják egymás házait karácsonykor. Fontos, hogy belépve férfi kívánjon először boldog ünnepeket és ne nő, mert a néphit azt tartja, hogy az szerencsétlenséget hoz. "Boldog ünnepeket kívánok"-kal lép be és legalább egy darabka fát kell magával vinnie, hogy ezzel is gyarapítsa a ház vagyonát.

A karácsony ünnepélyességét a gazdag étrend is bizonyítja. Az ünnep előtti böjtölést felváltja a ünnepnap változatos konyhája. Szigorú hagyományok szerint évről-évre ugyanaz az étrend. Kelet szakácsművészete nagyon érezhető ezeknek az ételeknek az elkészítésénél. Sok karácsonyi ételnek az eredete még az örmény múltba nyúlik vissza. rafinált ízek, különleges édességek, ez jellemzi a karácsonyi étrendet. Főbb ételek a hússal töltött különféle dolmák, disznó, kappan pecsenye karácsony estéjén és töltött hal.

Dédanyám, Zakariás Anna rózsabefőttet készít

Örmény édességek az ünnepekre

DÁLÁUZI

Hozzávalók: 25dkg méz, citrom és narancshéj, 25dkg mák (darálatlan), 25dkg dió
A mézet pergelődni (pörkölődni) tesszük, közben keverjük, hogy le ne égjen. Sötétbarnára pergeljük, mert különben a Dáláuzi nem keményedik meg.
Héjától megtisztított, cikkekre vágott diót és mákot teszünk bele, ez utóbbit szárazon megpergeljük. Vannak, akik mák nélkül készítik. Jól összekeverjük. Tehetünk bele kevés reszelt citrom, vagy narancshéjat is. A gyúródeszkát megvizezzük, s arra rakjuk ki a dáláuzit kisebb csomókba. A csomókat vizes kézzel kerek, négyszögű, vagy csúcsos alakúra összenyomjuk. tetejükre tehetünk cukros mandulát, vagy szép fehér dióbelet, esetleg színes cukrot.
Megjegyzés: Újévi csmege. Emlékét Gábrus Zakariás Dal a dáláuziról című régi örmény éneke is őrzi. Leírása a világháború óta megjelent szakácskönyvekben már nem szerepel, pedig valamikor annyira nevezetes volt, hogy a szamosújvári örményeknek - amint azt a Magyar Hírlap egy 1891-ben megjelent tárcájának szerzője írja - még a kertjüket is dáláuziból való kerítés övezte.

DÖBLÖC

Hozzávalók: 1kg döblöc (édes sütőtök), 25dkg cukor, 15dkg vaj, rum, kakaóöntet (2 evőkanál kakaó, tejszínhab, 6 evőkanál cukor, fél deci víz)
A héjától megtisztított döblöcöt vízben puhára főzzük, krumplinyomóval szétnyomjuk, a vajjal melegen elkeverjük, tetszés szerint cukorral, rummal ízesítjük, majd kakaós öntettel leöntjük. Tejszínhabbal tálaljuk.

ALMACSEMEGE

Hozzávalók: ép almák, cukor, vaj, rum, baracklekvár
Az almákat meghámozzuk, a magházát kikotorjuk, porcelán tűzálló tálba sorba rakjuk, mindegyikbe teszünk egy kávéskanál cukrot, egy-egy mogyorónyi vajat, mokkás kanál rumot. A sütőbe téve szép világosra, puhára sütjük. Mikor kész van, baracklekvárt teszünk bele és még egy kis rumot. Hidegen, melegen egyformán jó.

Felhasznált források:
Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület - Erdélyi örmény konyha, fűszerezve Bp., 2008
Családi archivum

PARI LUJSZ! - VILÁGOSSÁGOT!

http://archivtext.blogstar.hu/./pages/archivtext/contents/blog/32723/pics/14825165927164977_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?