A Móra... (első rész)

A Móra Ferenc Könyvkiadó 1957-ben lett, az 1950-ben alapított Ifjúsági Kiadó jogutódja. Célja kizárólag az ifjúsági és gyermekirodalom kiadása volt. Irodája Zuglóban a Május 1 úton volt, amely most Hermina. Érdekesség, hogy a 90-es években az épületbe - ami akkor egy nyomdai előkészítő és szkennelő stúdió volt - sokat jártam munka ügyben, mint annak idején nagyapám, Dávid Antal.

Ő, a 60-as években rengeteg folyóiratnál és könyvkiadónál próbálkozott írásai, regényei kiadásával. A legtöbb esetben visszautasítást tapasztalt, ünnep volt, ha valaki érdeklődést mutatott, de kiadás abból sem lett. A visszautasító levelek szerint pl. a kiadó anyagainak színvonalát nem érik el a művei, vagy kvázi fércművek, illetve a románok esetleg úszításnak vennék az adott művet.

Az egyik visszautasító levél

A megmaradt dokumentumokból nehéz kideríteni, hogy miért pont a Móra karolta fel végül Dávid Antal írásait, de az, hogy mégis kiadták őket, azt jelenti, hogy olyan silányak talán mégsem lehettek. Viszont az összes ideológiai félelem, vagy politikai csuszpájz itt eltűnt a művekről, azt lehetett mondani, hogy kérem ez ifjúsági irodalom, nem kell nagy összefüggéseket keresni benne. Pedig voltak és vannak, pontos történelmi kutatások és ismeretterjesztésbe "rejtett" ideológiai utalások, világnézet és hazaszeretet egyaránt.

A Móra kiadó szerkesztőségi beosztása 1976 február 2-től

Kozmosz szerkesztőség, Óvodás szerkesztőség, Gyerekkönyv-szerkesztőség és az Ifjúsági szerkesztőség. Ez utóbbi az érdekes. Főszerkesztője Janikovszky Éva, helyettese F. Kemény Márta (Szintén író, pl a számunkra általános iskolában kötelező Képes Történelem sorozat szerkesztője is ő volt). Az alájuk beosztott szerkesztők névsora is tartalmaz ismert neveket: Bánlaki Viktor, D. Nagy Éva, Karádi Ilona, Lengyel Balázs, Tótfalusi István, Rónaszegi Miklós és Majtényi Zoltán.

Majtényi Zoltán volt Nagyapám, Dávid Antal szerkesztője és ahogy a levelezések mutatják, már-már barátság is volt ez.

Majtényi 2012.ben

Majtényi Zoltán (eredeti neve: Lichtmannegger Árpád Zoltán, Újpest, 1933. április 10.) József Attila díjas (2008) író, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő.
Szülei: Lichtmannegger Tibor és Faith Anzelma. 1951-1956 között az ELTE BTK magyar-olasz szakos hallgatója volt. 1956-1957 között az Ifjúsági Könyvkiadó, 1957-től a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője. 1978-1989 között a Népszabadság ifjúsági rovatának irodalmi anyagát szerkesztette és részben írta is.  Olasz, spanyol, francia, angol műveket fordított.

Hogy az irodalmi, baráti kapcsolatot érzékeltessem, alább egy részlet az 1974. október 17-i leveléből, melyet nagyapámnak írt, aki akkor Szigligeten, az alkotóházban töltötte írással az időt, de a szerkesztő dolga, hogy "hajtsa" az írót, időben készüljön el a kézirattal, hogy a kiadói terv tartható legyen:

“Kedves Dohogó Papó (nagyapám családi beceneve - a szerk.),
alias Antonius meus, amice, salve, servus humillimus! (…) tehát parce szegény fejemnek, sőt grácia és pardon, Főírókám! Ki Szigligeten retikülbőrnek való rusnya picsákok közt napi tíz flekkes ifjonti erővel törsz előre, hadd szalutérozzalak hát minden reverenciáimmal! Brávó, brávó! ha jól számítom, harminc napos üdülésed alatt megírsz körülbelül 300 oldalt, utána itthon, mint ügyeletes nagyapóka havonta összehordasz tízet, s a kulcsfontosságú 1975-ös esztendőt azzal kezded, hogy markomba nyomod a trilógia - vagy tetralógia??? - soron következő kötetét.”

A kép jobb oldalán Majtényi

1969-ben jelent meg az első itteni kiadású könyve Dávid Antalnak, a "Muzsikáló Kút".

Az első, a háború utáni Magyarországon megjelent Dávid Antal regény borítója

De sok idő telt el eddig, a munka már 1966-ban elkezdődött. Minden műről kellett készüljön a Kiadó számára egy lektori jelentés, ami véleményezte és elfogadásra javasolta a kéziratot. Az eredetileg “A Kút” című regény lektora éppen Majtényi volt. Vélhetőleg ez volt első közös munkájuk. Részlet a Majtényi féle lektori jelentésből:

“A szerző eléggé nem méltatható erénye az, hogy a romantikára csábító élettörténetet inkább nagyon is józanul realista módon ábrázolta. Nemcsak a regényes életrajzot írta, hanem a kor történetét is sikerült leglényegesebb vonásaiban papírra vetnie. (…) Az író kiválóan tömörít, évtizedeket képes összefoglalni igen meggyőzően, nagyon rokonszenves, egyszerű stillaris eszközökkel, világos, áttekinthető szerkezetben. Feltétlenül megérdemli, hogy kiadjuk. Elfogadásra javaslom. 1966 december 6.”

A könyvet a történelmi szaklektor, bizonyos Dr. Bellér Béla is elfogadásra javasolta. Az ügy innen már sínen volt.  1967 augusztusában küldi meg a Kiadó a mű kiadására szóló szerződést. (Érdekes, hogy az elektronika nélküli világban csak teltek a hónapok egy-egy levélváltás, történés között.)

Az eredetileg

Még egy érdekesség ehhez a könyvhöz, Dávid Antal levelet írt a Fővárosi Távfűtés és Melegvízszolgáltató Vállalat igazgatójának annak érdekében, hogy a Margitszigeten rendbehozandó zenélő kút, a kolozsvári eredeti által egykor játszott zenedarabokat “tűzze műsorára”.

A Melegvízszolgáltató igazgatójának írt levél

Ezek után szerencsére egymás után jelenhettek meg a Móránál a regények, amik folyamatosan íródtak is. Amikor 1971-ben értesítik nagyapámat a "Háromszék nem alkuszik" című, 1848-as témájú regénye befogadásáról, már nyomdában van a "Kolozsvári Futár" című. De erről majd legközelebb, addig is olvassatok történelmi regényt!

A következő könyv megjelentetéséről értesítő levél

http://archivtext.blogstar.hu/./pages/archivtext/contents/blog/32933/pics/14834793873290339_800x600.jpg
Irodalom,Könyvkiadás,Móra Kiadó
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?