Kézdivásárhely, három kép

Az alábbi három képen Kézdivásárhely főterének részlete látható, ugyanazokkal az épületekkel. A képeken látható épületek egyikében régóta a “családi bolt” üzemelt. Emlékül tehát…

Az első kép

Az első képen 1909-ben látható az üzlet, az öreg Dávid Antal, ükapám nevével a táblán. A képeslapot a Hungaricana adatbázisában találtam.

Álljon itt egy jelenet nagyapám, Dávid Antal önéletrajz írásának első oldaláról, ahol saját születéséről ír:

“1913 július 30-án tűző napsütésben fürdött Kézdivásárhely Főtere. Nagyapám a boltja ajtajában állt, zsebkendővel törülgette verítékező homlokát. A piacon már senki sem járt, csak egy-két kofa árult gyümölcsöt, cukorkát, szekerek ballagtak a Kanta felé. Egy cselédleány állott meg nagyapám előtt.
- Tekintetes úr instálom, tessék jönni, azt izente az ügyvéd úr.
- Minek menjek, te?
- Mert most már születik! — kapta fel a hangját a leány, s elfutott a János doktorék háza felé.
Nagyapám beszólt a boltba.
- Mindjárt visszajövök Richárd úr!
- Csak menjen, Antal úr, vége a forgalomnak.
Nagyapám befordult Gruber ékszerészhez és kiválasztott egy kicsi, gyémánt fülbevalót.
- Az unokámnak…
- Már megszületett?
- Még nem.
- Honnan tetszik tudni, hogy leányka lesz?
- Sehonnan. De ha mégis fiú lenne, ugye visszaveszik?
Másfél óra múlva tánclépésekkel nyitott be az ékszerészhez.
- Fiú született, Gruberné lelkem!”

A második kép

A második képen az üzlet 1943-ban látható, akkor már az 1930-ban elhunyt ükapám négy fia közül a legfiatalabb, Dávid Dezső — dédapám öccse — neve áll a táblán, ő vette át a boltot “Anti bácsi” halála után.

A harmadik kép

Az üzlet épülete 2015 augusztusában. A családnak már nincs köze hozzá, mégis szívet melengető volt ott lenni. A bolt előtti téren, az úton ott jártak sokan, sok évig, sok évvel ezelőtt azok az emberek, akiknek az élete akkor “sima” hétköznap volt, mára pedig  -  legalábbis nekem  - történelem. vagy Történelem? …